A Helicobacter pylori (Hp) az egyik leggyakoribb fertőző betegség az emberekben. Számos betegség kockázati tényezője, például gyomorfekély, krónikus gyomorhurut, gyomor adenokarcinóma és még a nyálkahártya-asszociált limfoid szövet (MALT) limfóma esetében is. Tanulmányok kimutatták, hogy a Hp eradikációja csökkentheti a gyomorrák kockázatát, növelheti a fekélyek gyógyulási arányát, és jelenleg gyógyszerekkel kombinálva közvetlenül is eradikálhatja a Hp-t. Számos klinikai eradikációs lehetőség áll rendelkezésre: a fertőzés első vonalbeli kezelése magában foglalja a standard hármas terápiát, a köptető négyes terápiát, a szekvenciális terápiát és az egyidejű terápiát. 2007-ben az Amerikai Gasztroenterológiai Kollégium a hármas terápiát klaritromicinnel kombinálta első vonalbeli terápiaként azoknak a betegeknek az eradikációjára, akik nem kaptak klaritromicint, és nem voltak penicillinallergiájuk. Az elmúlt évtizedekben azonban a standard hármas terápia eradikációs aránya a legtöbb országban ≤80% volt. Kanadában a klaritromicin rezisztenciaaránya 1990-ben 1%-ról 2003-ra 11%-ra nőtt. A kezelt egyének körében a gyógyszerrezisztencia aránya a 60%-ot is meghaladta. A klaritromicin-rezisztencia lehet az eradikáció sikertelenségének fő oka. A Maastricht IV konszenzusjelentés a klaritromicinnel szemben magas rezisztenciával rendelkező területeken (15% és 20% közötti rezisztenciaarány) a standard hármas terápiát négyszeres vagy szekvenciális terápiával helyettesíti köptetővel és/vagy köpetmentesen, míg a karát A négyszeres terápia első vonalbeli terápiaként is alkalmazható azokon a területeken, ahol alacsony a micinnel szembeni rezisztencia. A fenti módszerek mellett alternatív első vonalbeli kezelésként nagy dózisú PPI-t és amoxicillint vagy alternatív antibiotikumokat, például rifampicint, furazolidont, levofloxacint is javasoltak.

A standard hármas terápia fejlesztése

1.1 Négyszeres terápia

Ahogy a standard hármas terápia eradikációs aránya csökken, a négyszeres terápia, mint gyógymód, magas eradikációs aránnyal rendelkezik. Shaikh és munkatársai 175 Hp-fertőzésben szenvedő beteget kezeltek protokoll szerinti (PP) analízis és szándék szerinti (intention to treat) vizsgálattal. A kezelési szándék szerinti (ITT) analízis eredményei a standard hármas terápia eradikációs arányát értékelték: PP=66% (49/74, 95% CI: 55-76), ITT=62% (49/79, 95% CI: 51-72); a négyszeres terápia magasabb eradikációs aránnyal rendelkezik: PP = 91% (102/112, 95% CI: 84-95), ITT = 84%: (102/121, 95% CI: 77 ~ 90). Bár a Hp eradikáció sikerességi aránya minden sikertelen kezelés után csökkent, a tinktúrás négyszeres kezelés magas eradikációs aránnyal (95%) rendelkezett gyógymódként a standard hármas terápia sikertelensége után. Egy másik tanulmány is hasonló következtetésre jutott: a standard hármas terápia és a levofloxacin hármas terápia sikertelensége után a bárium négyszeres terápia eradikációs aránya 67%, illetve 65% volt azoknál, akik allergiásak voltak a penicillinre, vagy nagy dózisú antibiotikumot kaptak. Ciklikus lakton antibiotikumokkal kezelt betegeknél a köptető négyszeres terápia is előnyösebb. Természetesen a tinktúra négyszeres terápia alkalmazása nagyobb valószínűséggel jár mellékhatásokkal, például hányingerrel, hasmenéssel, hasi fájdalommal, melénával, szédüléssel, fejfájással, fémes ízzel stb., de mivel a köptetőt széles körben használják Kínában, viszonylag könnyű beszerezni, és magasabb eradikációs aránnyal gyógykezelésként alkalmazható. Érdemes a klinikumban népszerűsíteni.

1,2 négyzetláb

Az SQT-t 5 napig PPI + amoxicillinnel, majd 5 napig PPI + klaritromicin + metronidazollal kezelték. Az SQT-t jelenleg első vonalbeli eradikációs terápiaként ajánlják a Hp esetében. Hat randomizált, kontrollált vizsgálat (RCT) metaanalízise Koreában az SQT alapján 79,4% (ITT) és 86,4% (PP), valamint HQ eradikációt mutatott. Az SQT eradikációs aránya magasabb, mint a standard hármas terápia esetében, 95%-os konfidencia intervallum: 1,403 ~ 2,209), a mechanizmus az lehet, hogy az első 5 nap (vagy 7 nap) amoxicillint használ a klaritromicin efflux csatorna elpusztítására a sejtfalon, így a klaritromicin hatása hatékonyabb. Az SQT-t gyakran alkalmazzák a standard hármas terápia sikertelenségének orvoslására külföldön. Tanulmányok azonban kimutatták, hogy a hármas terápia eradikációs aránya (82,8%) hosszabb időn (14 nap) alatt magasabb, mint a klasszikus szekvenciális terápiaé (76,5%). Egy tanulmány azt is megállapította, hogy nem volt szignifikáns különbség a Hp eradikációs arányában az SQT és a standard hármas terápia között, ami összefüggésben lehet a klaritromicin-rezisztencia magasabb arányával. Az SQT kezelési ideje hosszabb, ami csökkentheti a betegek együttműködését, és nem alkalmas olyan területeken, ahol magas a klaritromicin-rezisztencia, ezért az SQT mérlegelhető, ha a tinktúra alkalmazása ellenjavallt.

1.3 Társterápia

Kísérő terápiaként PPI-t alkalmaznak amoxicillinnel, metronidazollal és klaritromicinnel kombinálva. Egy metaanalízis kimutatta, hogy az eradikációs arány magasabb volt, mint a standard hármas terápia esetén. Egy másik metaanalízis azt is megállapította, hogy az eradikációs arány (90%) szignifikánsan magasabb volt, mint a standard hármas terápia esetén (78%). A Maastricht IV Konszenzus szerint az SQT vagy az egyidejű terápia köptetők hiányában is alkalmazható, és a két terápia eradikációs aránya hasonló. Azonban azokon a területeken, ahol a klaritromicin rezisztens a metronidazolra, előnyösebb az egyidejű terápia. Mivel azonban a kísérő terápia háromféle antibiotikumból áll, a kezelés sikertelensége után csökken az antibiotikumok választéka, ezért nem ajánlott elsődleges kezelési tervként, kivéve azokat a területeket, ahol a klaritromicin és a metronidazol rezisztens. Leginkább olyan területeken alkalmazzák, ahol alacsony a klaritromicinnel és a metronidazollal szembeni rezisztencia.

1.4 nagy dózisú terápia

Tanulmányok kimutatták, hogy a PPI és az amoxicillin dózisának és/vagy adagolásának gyakoriságának növelése nagyobb, mint 90%. Az amoxicillin Hp-re gyakorolt baktericid hatása időfüggőnek tekinthető, ezért hatékonyabb az adagolás gyakoriságának növelése. Másodszor, ha a gyomor pH-értéke 3 és 6 között marad, a replikáció hatékonyan gátolható. Amikor a gyomor pH-értéke meghaladja a 6-ot, a Hp már nem replikálódik, és érzékeny az amoxicillinre. Ren és munkatársai randomizált, kontrollált vizsgálatokat végeztek 117 Hp-pozitív betegen. A nagy dózisú csoport 1 g amoxicillint kapott naponta háromszor és 20 mg rabeprazolt naponta kétszer, a kontrollcsoport pedig 1 g amoxicillint naponta háromszor és rabeprazolt kapott. 10 mg, naponta kétszer, 2 hét kezelés után a nagy dózisú csoport Hp eradikációs aránya 89,8% (ITT), 93,0% (PP) volt, ami szignifikánsan magasabb, mint a kontrollcsoportban: 75,9% (ITT), 80,0% (PP), P <0,05. Egy Egyesült Államokban végzett vizsgálat kimutatta, hogy 40 mg ezomeprazol, napi egyszeri adag + 750 mg amoxicillin, 3 napig, ITT = 72,2% 14 napos kezelés után, PP = 74,2%. Franceschi és munkatársai retrospektíven elemeztek három kezelést: 1. standard hármas terápia: lansoola 30 mg, napi kétszer, klaritromicin 500 mg, napi kétszer, amoxicillin 1000 mg, napi kétszer, 7 napig; 2. nagy dózisú terápia: Lansuo Carbazole 30 mg, napi kétszer, klaritromicin 500 mg, napi kétszer, amoxicillin 1000 mg, napi kétszer, a kezelés időtartama 7 nap; 3SQT: lansoprazol 30 mg, naponta kétszer + amoxicillin 1000 mg, naponta kétszer kezelés 5 napig, lansoprazol 30 mg, karát Az 500 mg-os naponta kétszer és a tinidazol 500 mg-os naponta kétszer dózisát 5 napig kezelték. A három kezelési rend eradikációs aránya: 55%, 75% és 73% volt. A nagy dózisú terápia és a standard hármas terápia közötti különbség statisztikailag szignifikáns volt, és a különbséget az SQT-vel hasonlították össze. Statisztikailag nem szignifikáns. Természetesen a vizsgálatok kimutatták, hogy a nagy dózisú omeprazol és az amoxicillin terápia nem javította hatékonyan az eradikációs arányt, valószínűleg a CYP2C19 genotípus miatt. A legtöbb PPI-t a CYP2C19 enzim metabolizálja, így a CYP2C19 gén metabolitjának erőssége befolyásolhatja a PPI metabolizmusát. Az ezomeprazolt főként a citokróm P450 3 A4 enzim metabolizálja, ami bizonyos mértékig csökkentheti a CYP2C19 gén hatását. Ezenkívül a PPI mellett az amoxicillin, rifampicin, furazolidon, levofloxacin is ajánlott nagy dózisú kezelési alternatívaként.

Kombinált mikrobiális készítmény

A mikrobiális ökológiai ágensek (MEA) hozzáadása a standard terápiához csökkentheti a mellékhatásokat, de továbbra is vitatott, hogy a Hp eradikációs aránya növelhető-e. Egy metaanalízis kimutatta, hogy a B. sphaeroides hármas terápiája a hármas terápiával önmagában kombinálva növelte a Hp eradikációs arányt (4 randomizált, kontrollált vizsgálat, n=915, RR=1,13, 95%-os CI: 1,05) ~1,21), és csökkentette a mellékhatásokat, beleértve a hasmenést is. Zhao Baomin és munkatársai azt is kimutatták, hogy a probiotikumok kombinációja jelentősen javíthatja az eradikációs arányt, még a kezelés időtartamának lerövidítése után is magas az eradikációs arány. Egy 85 Hp-pozitív beteg bevonásával végzett vizsgálatban a betegeket randomizálták 4 csoportba: Lactobacillus 20 mg naponta kétszer, klaritromicin 500 mg naponta kétszer és tinidazol 500 mg naponta kétszer. , B. cerevisiae, Lactobacillus bifidobaktériumokkal kombinálva, placebóval 1 héten keresztül, 4 héten keresztül minden héten kitöltenek egy tünetkutatási kérdőívet, 5-7 héttel később a fertőzés ellenőrzésére, a tanulmány megállapította: probiotikum csoport és komfort Nem volt szignifikáns különbség a csoportok közötti eradikációs arányban, de minden probiotikum csoport előnyösebb volt a mellékhatások megelőzésében, mint a kontrollcsoport, és a probiotikum csoportok között sem volt szignifikáns különbség a mellékhatások előfordulásában. A probiotikumok Hp-vel való eradikációjának mechanizmusa még mindig nem tisztázott, és gátolhatja vagy inaktiválhatja a kompetitív adhéziós helyeket és különféle anyagokat, például szerves savakat és bakteriopeptideket. Egyes tanulmányok azonban kimutatták, hogy a probiotikumok kombinációja nem javítja az eradikációs arányt, ami csak akkor lehet összefüggésben a probiotikumok extra hatásával, ha az antibiotikumok viszonylag hatástalanok. Az ízületi probiotikumok terén még mindig nagy a kutatási tér, és további kutatásokra van szükség a probiotikus készítmények típusaival, kezelési kúráival, indikációival és időzítésével kapcsolatban.

A Hp eradikációs arányát befolyásoló tényezők

A Hp eradikációját számos tényező befolyásolja, többek között az antibiotikum-rezisztencia, a földrajzi régió, a beteg életkora, a dohányzási státusz, a kezelési együttműködés, a kezelési idő, a baktériumok sűrűsége, a krónikus atrófiás gasztritisz, a gyomorsavkoncentráció, az egyéni válasz a PPI-re és a CYP2C19 gén polimorfizmusa. A jelenlét. Tanulmányok kimutatták, hogy az egyváltozós elemzésben az életkor, a lakóhely, a gyógyszerek, a gyomor-bélrendszeri betegségek, a komorbiditás, az eradikációs előzmények, a PPI, a kezelés lefolyása és a kezelés betartása összefüggésben áll az eradikációs arányokkal. Ezenkívül néhány potenciális krónikus betegség, például a cukorbetegség, a magas vérnyomás, a krónikus vesebetegség, a krónikus májbetegség és a krónikus tüdőbetegség is összefüggésben állhat a Hp eradikációs arányával. A jelenlegi vizsgálat eredményei azonban nem ugyanazok, és további nagyszabású vizsgálatokra van szükség.