Helicobacter pylori (HP), az emberek egyik leggyakoribb fertőző betegsége. Számos betegség kockázati tényezője, mint például a gyomorfekély, a krónikus gastritis, a gyomor adenocarcinoma és még a nyálkahártya-asszociált limfoidszövet (MALT) limfóma. A tanulmányok kimutatták, hogy a HP felszámolása csökkentheti a gyomorrák kockázatát, növeli a fekélyek gyógyulási sebességét, és jelenleg a gyógyszerekkel kombinálható közvetlenül felszámolhatja a HP -t. Számos klinikai felszámolási lehetőség áll rendelkezésre: a fertőzés első vonalbeli kezelése magában foglalja a standard hármas terápiát, az expectorantic négyszeres terápiát, a szekvenciális terápiát és az egyidejű terápiát. 2007-ben az American Gastroenterológiai Főiskola kombinált hármas terápiát a klaritromicinnel kombinált, mint első vonalbeli terápiát azoknak az embereknek a felszámolására, akik nem kaptak klaritromicint, és nem volt penicillin-allergia. Az utóbbi évtizedekben azonban a szokásos hármas terápia felszámolási aránya a legtöbb országban ≤80% volt. Kanadában a klaritromicin rezisztenciaaránya az 1990 -es 1% -ról 2003 -ban 11% -ra nőtt. A kezelt egyének körében a gyógyszerrezisztenciaarányról azt is jelentették, hogy meghaladja a 60% -ot. A klaritromicin -rezisztencia lehet a felszámolási kudarc fő oka. A Maastricht IV konszenzusos jelentése olyan területeken, ahol nagy a klaritromicinnel szembeni ellenállás (15% -ról 20% feletti rezisztenciaarány), a standard hármas terápiát négyszeres vagy szekvenciális terápiával helyettesítve és/vagy nem köpet, míg -Vinerápia olyan területeken, ahol alacsony a mycin ellenállás. A fenti módszerek mellett a nagy dózisú PPI és amoxicillin vagy alternatív antibiotikumok, például a rifampicin, a furazolidon, a levofloxacint is alternatív első vonalbeli kezelésként javasolták.

A standard hármas terápia javítása

1.1 négyszeres kezelés

Ahogy a standard hármas terápia felszámolási aránya csökken, orvosként a négyszeres kezelés magas felszámolási arányt mutat. Shaikh et al. 175 HP -fertőzéssel rendelkező beteget kezelt, protokoll (PP) elemzéssel és szándékkal. A kezelési (ITT) elemzés céljának eredményei a standard hármas terápia felszámolási arányát értékelték: PP = 66% (49/74, 95% CI: 55-76), ITT = 62% (49/79, 95%, 95% CI: 51-72); A négyszeres terápia magasabb a felszámolási sebességgel: PP = 91% (102/112, 95% CI: 84-95), ITT = 84%: (102/121, 95% CI: 77 ~ 90). Noha a HP felszámolásának sikerességi aránya minden egyes sikertelen kezelés után csökkent, a tinktúra négyszeres kezelése magas felszámolási aránynak (95%) bizonyult, mint a standard hármas terápia kudarcát követően. Egy másik tanulmány szintén hasonló következtetést vont végre: a standard hármas terápia és a levofloxacin hármas terápia kudarcát követően a bárium -négyszeres kezelés felszámolási aránya 67%, illetve 65% volt azok számára, akik allergiásak voltak a penicillinre, vagy nagy részben kaptak olyan betegekben, akiknél olyan betegek voltak, akiknél olyan betegek voltak. A ciklikus lakton antibiotikumok, az expekcionáló négyszeres terápia szintén előnyös. Természetesen a tinktúra -négyszeres kezelés alkalmazása nagyobb valószínűséggel káros eseményeket, például émelygést, hasmenést, hasi fájdalmat, melenát, szédülést, fejfájást, fém ízét stb. Viszonylag könnyen beszerezhető, és magasabb a felszámolási aránya használható javító kezelésként. Érdemes népszerűsíteni a klinikán.

1.2 SQT

Az SQT -t PPI + amoxicillinnel kezeltük 5 napig, majd 5 napig PPI + Clarithromicin + metronidazollal kezeltük. Az SQT jelenleg a HP első vonalbeli felszámolási terápiájaként ajánlott. Hat randomizált, kontrollált vizsgálat (RCT) metaanalízise Koreában az SQT alapján 79,4% (ITT) és 86,4% (PP), és az SQT HQ felszámolása magasabb, mint a szokásos hármas terápia, 95% CI: 1.403 ~ 2.209) szerint a mechanizmus az lehet, hogy az első 5D (vagy 7D) amoxicillint használnak a klaritromicin efflux csatorna elpusztításához a sejtfalon, így a klaritromicin hatása hatékonyabb. Az SQT -t gyakran használják a standard hármas terápia külföldi kudarcának orvoslására. A tanulmányok azonban kimutatták, hogy a hármas terápiás felszámolási arány (82,8%) hosszabb ideig (14D) magasabb, mint a klasszikus szekvenciális terápia (76,5%). Az egyik tanulmány azt is megállapította, hogy nincs szignifikáns különbség a HP felszámolási arányában az SQT és a standard hármas terápia között, ami a klaritromicin -rezisztencia magasabb arányához kapcsolódhat. Az SQT -nek hosszabb kezelési módja van, amely csökkentheti a betegek betartását, és nem alkalmas olyan területekre, ahol nagy a klaritromicinnel szembeni rezisztencia, tehát az SQT figyelembe vehető, ha a tinktúra használatának ellenjavallata.

1.3 Kísérleti terápia

A kísérő terápia PPI, amoxicillinnel, metronidazollal és klaritromicinnel kombinálva. A metaanalízis azt mutatta, hogy a felszámolási arány magasabb volt, mint a szokásos hármas terápia. Egy másik metaanalízis azt is megállapította, hogy a felszámolási arány (90%) szignifikánsan magasabb volt, mint a szokásos hármas terápiaé (78%). A Maastricht IV konszenzus azt sugallja, hogy az SQT vagy az egyidejű terápia alkalmazható expektánsok hiányában, és a két terápia felszámolási aránya hasonló. Azon területeken, ahol a klaritromicin rezisztens a metronidazolra, ez előnyösebb az egyidejű kezeléssel. Mivel azonban a kísérő terápia háromféle antibiotikumból áll, az antibiotikumok megválasztása a kezelési kudarc után csökken, tehát nem ajánlott az első kezelési terv, kivéve azokat a területeket, ahol a klaritromicin és a metronidazol rezisztens. Leginkább a klaritromicinnel és a metronidazollal szembeni ellenállású területeken használják.

1,4 nagy dózisú terápia

A tanulmányok kimutatták, hogy a PPI és az amoxicillin adagjának és/vagy gyakoriságának növelése nagyobb, mint 90%. Az amoxicillin HP-re gyakorolt ​​baktericid hatását időfüggőnek tekintik, ezért hatékonyabb az adagolás gyakoriságának növelése. Másodszor, amikor a gyomor pH -ját 3 és 6 között tartják, a replikáció hatékonyan gátolható. Ha a gyomor pH -ja meghaladja a 6 -at, a HP már nem replikálódik, és érzékeny az amoxicillinre. Ren és munkatársai randomizált, kontrollos vizsgálatokat végeztek 117 HP-pozitív beteggel rendelkező betegnél. A nagy dózisú csoportot amoxicillin 1g, tid és rabeprazole 20 mg, és a kontrollcsoportot amoxicillin 1g, tid és rabeprazol kapta. 10 mg, ajánlat, 2 hetes kezelés után a nagy dózisú csoport HP felszámolási aránya 89,8% (ITT), 93,0% (PP), szignifikánsan magasabb, mint a kontrollcsoport: 75,9% (ITT), 80,0% (PP), P <0,05. Az Egyesült Államokból származó tanulmány kimutatta, hogy az Esomeprazol 40 mg, LD + amoxicillin 750 mg, 3 napos, ITT = 72,2% -os kezelése 14 napos kezelés után, PP = 74,2%. Franceschi et al. Retrospektív módon három kezelést elemeztek: 1 standard hármas terápia: Lansoola 30 mg, BID, Clarithromicin 500 mg, BID, Amoxicillin 1000 mg, BID, 7D; 2 nagy dózisú terápia: Lansuo karbazol 30 mg, BID, Clarithromicin 500 mg, BID, amoxicillin 1000 mg, TID, a kezelés lefolyása 7D; 3SQT: Lansoprazole 30 mg, BID + amoxicillin 1000 mg, 5D -s ajánlatkezelés, lansoprazole 30 mg ajánlat, karáta az 500 mg ajánlatot és az 500 mg -os tinidazol -ajánlatot 5 napig kezeljük. A három kezelési rendszer felszámolási aránya: 55%, 75%és 73%. A nagy dózisú terápia és a standard hármas terápia közötti különbség statisztikailag szignifikáns volt, és a különbséget összehasonlítottuk az SQT-vel. Nem statisztikailag szignifikáns. Természetesen a tanulmányok kimutatták, hogy a nagy dózisú omeprazol- és amoxicillin-terápia nem javította hatékonyan a felszámolási arányt, valószínűleg a CYP2C19 genotípus miatt. A legtöbb PPI -t a CYP2C19 enzim metabolizálja, tehát a CYP2C19 gén metabolitja befolyásolhatja a PPI metabolizmusát. Az esomeprazolt főként citokróm P450 3 A4 enzim metabolizálja, amelyek bizonyos mértékben csökkenthetik a CYP2C19 gén hatását. Ezen túlmenően a PPI mellett az amoxicillin, a rifampicin, a furazolidon, a levofloxacin szintén nagy dózisú kezelési alternatívaként ajánlott.

Kombinált mikrobiális készítmény

A mikrobiális ökológiai szerek (MEA) hozzáadása a standard terápiához csökkentheti a mellékhatásokat, de továbbra is ellentmondásos, hogy a HP felszámolási aránya megnövekszik -e. A metaanalízis azt találta, hogy a B. sphaeroides hármas terápiája önmagában a hármas terápiával kombinálva növelte a HP felszámolási arányát (4 randomizált kontrollos vizsgálat, n = 915, RR = L.13, 95% CI: 1,05) ~ 1,21), szintén csökkenti a csökkentést is. mellékhatások, beleértve a hasmenést. Zhao Baomin et al. Azt is kimutatták, hogy a probiotikumok kombinációja jelentősen javíthatja a felszámolási arányt, még a kezelési folyamat lerövidítése után is, továbbra is magas a felszámolási arány. 85 HP-pozitív beteggel rendelkező betegnél végzett vizsgálatot randomizáltak 4 Lactobacillus 20 mg BID, klaritromicin 500 mg BID és 500 mg tinidazol-bicikléből. , B. cerevisiae, Lactobacillus a bifidobaktériumokkal kombinálva, a placebo 1 hétig, töltsön ki egy kérdőívet a tünetek kutatásáról minden héten 4 hétig, 5–7 héttel később, a tanulmány megállapítása: A probiotikumok csoportja és a kényelem A csoportok közötti felszámolási arány különbsége, de az összes probiotikus csoport előnyösebb volt a mellékhatások megelőzésében, mint a kontrollcsoport, és nem volt szignifikáns különbség a probiotikus csoportok között a mellékhatások előfordulásában. Az a mechanizmus, amellyel a probiotikumok felszámolják a HP -t, továbbra sem tisztázottak, és gátolhatják vagy inaktiválhatják a versenyképes adhéziós helyeket és különféle anyagokat, például szerves savakat és bakteriopeptideket. Egyes tanulmányok azonban azt mutatták, hogy a probiotikumok kombinációja nem javítja a felszámolási arányt, amely csak akkor kapcsolódhat a probiotikumok extra hatásával, ha az antibiotikumok viszonylag hatástalanok. A közös probiotikumokban továbbra is nagy kutatási tér található, és további kutatásokra van szükség a probiotikus készítmények típusáról, kezelési kurzusokról, indikációiról és időzítéséről.

A HP felszámolási arányát befolyásoló tényezők

A HP felszámolását befolyásoló számos tényező az antibiotikumokkal szembeni rezisztencia, a földrajzi régió, a beteg életkora, a dohányzás állapota, a megfelelési idő, a baktériumok sűrűsége, a krónikus atrofikus gastritis, a gyomorsav -koncentráció, a PPI -re adott egyéni válasz és a CYP2C19 génpolimorfizmus. A jelenlét. A tanulmányok arról számoltak be, hogy az egyváltozós elemzésben az életkor, a lakóépület, a gyógyszeres kezelés, a gyomor -bélrendszeri betegség, a komorbiditás, a felszámolás előzményei, a PPI, a kezelés és a kezelés betartása a felszámolási arányhoz kapcsolódik. Ezenkívül néhány lehetséges krónikus betegségek, például cukorbetegség, magas vérnyomás, krónikus vesebetegség, krónikus májbetegség és krónikus tüdőbetegség szintén összefügghetnek a HP felszámolásával. A jelenlegi tanulmány eredményei azonban nem azonosak, és további nagyszabású vizsgálatokra van szükség.